Sok munkahelyi közösség, úgy a munkavállalók, mint a munkáltatók, vezetők szinte a bőrükön érzik, hogy a COVID óta, majd a gazdasági válság következtében egyre többen küzdenek tartósan stresszel, frusztrációval, vagy akár mentális betegségekkel, mint pl. a depresszió.
Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (OSHA) szerint az európai munkavállalók mintegy fele véli úgy, hogy a stressz gyakori a munkahelyén, és az elveszített munkanapok megközelítőleg fele a stressznek tudható be.
Az EU-s szakmai szervezet meg is vizsgálta, mi okozza elsősorban ezeket, és arra jutottak, hogy az úgynevezett pszichoszociális kockázatok a nem megfelelő munkatervezésből, -szervezésből és -irányításból, valamint a rossz munkahelyi szociális közegből fakadnak, és negatív pszichológiai, fizikai és szociális következményekhez, például munkahelyi stresszhez, kiégéshez vagy depresszióhoz vezethetnek.
Ilyen kockázat lehet a munkakörülmények esetében:
- túlterheltség;
- egymásnak ellentmondó elvárások és tisztázatlan feladatkör;
- a munkavállaló nem vesz részt az őt érintő döntések meghozatalában és nincs befolyása a munkavégzés módjára;
- rosszul irányított szervezeti átalakítás, munkahelyi bizonytalanság;
- nem hatékony kommunikáció, a támogatás hiánya a vezetők és a kollégák részéről;
- pszichológiai és szexuális zaklatás, harmadik fél által elkövetett erőszak.
És ezek a példák még nem is utalnak a jelenlegi helyzetre, amely nagyon sokat változott, hiszen a pandémia alatti elzártság, az állandó egészségügyi félelem, a közeli hozzátartozók esetleg elvesztése, vagy éppen a jelentős rezsinövekedés, infláció, és az ebből fakadó reálbércsökkenés további nyomást okozhat a munkavállalók és a munkáltatók, vezetők számára.
Egyes kutatások szerint a COVID hatásaként világszerte 25 százalékkal növekedett a szorongás és a depresszió.
Hol az egyensúly a teljesítmény-elvárás és a mentális állapotra figyelembevétele között?
Szinte hallani azokat a munkáltatókat és vezetőket, akik szerint ez mind jó és szép, de azért termelni, dolgozni is kell. Való igaz, ez a nagy kihívás egy vezető számára, hiszen – mint ahogyan az OSHA is felhívja a figyelmet – ezzel együtt „fontos, hogy a munkaköri követelmények mérlegelésekor a pszichoszociális kockázatokat – például a túlterheltséget – ne tévesszük össze az olyan stimuláló és időnként kihívásokkal teli helyzetekkel, ahol a munkavállalót támogató munkakörnyezet veszi körül, és megfelelő képzésben és ösztönzésben részesül annak érdekében, hogy a legjobb tudása szerinti teljesítményt nyújthassa.
A jó pszichoszociális környezet jó teljesítményre és egyéni fejlődésre ösztönöz, és hozzájárul a munkavállalók mentális és fizikai jóllétéhez”.
Ha nem megfelelő – értsd: nem támogató, fejlődésre, teljesítményre ösztönző – a munkahelyi környezet, megállapítható, hogy még gyakoribbá válhat a gyenge üzleti teljesítmény, a munkahelyről való gyakoribb hiányzás, a beteg állapotban és emiatt nem hatékonyan végzett munka („presenteeism”), illetve a több munkahelyi baleset és sérülés előfordulása. A hiányzások időtartama általában hosszabb, mint más kiváltó okok esetében, és a munkával kapcsolatos stressz hozzájárulhat az előrehozott nyugdíjazások arányának növekedéséhez. A vállalkozások és a társadalom becsült költségei jelentősek, nemzeti szinten több milliárd euróra rúgnak – emeli ki az uniós szakmai szervezet.
Ami biztos: a mai világban sokkal jobban figyelni kell a munkavállalók pszichés állapotára
Új megközelítéseket igényel tehát az új helyzet, egy vezetőnek talán nincs ebben semmi meglepő. Minden vállalkozásnál, legyen MKKV vagy nagyvállalat, érdemes újragondolni a HR- és a belső kommunikáció erőforrásait, és több időt, pénzt nyújtani számukra ahhoz, hogy hatékonyan lehessen kezelni a megváltozott helyzetet.
Az OSHA intézkedési javaslatai alapján a pszichoszociális kockázatok megelőzésére és kezelésére az alábbiakat érdemes megfontolni, bevezetni:
- munkaköri és szervezeti átalakítás, szükséges mértékben;
- egészségprogramok bevezetése: táplálkozás, egészségügyi szűrések, testmozgásra ösztönző programok;
- közösségi, munkahelyi közösségi programok: nem annyira képzéses, pl. outdoor, vagy csapatépítő események, mint inkább kötetlen, a közösség kohézióját erősítő programok (közös főzések, adománygyűjtés stb.)
- munkavállalók érzelmi rezilienciájának növelése
„A stresszt okozó pszichoszociális kockázatok kezelése törvényi kötelezettség. Emellett a stressz tüneteinek negatív a hatása a munkavállalók teljesítményére. Számos tanulmány bizonyítja, hogy a stressz a legjelentősebb oka a munkahelyi betegszabadságnak. Megnehezíti a jó munkavállalók megtartását, és hatására romlik a dolgozók motivációja.
A vállalat számára tehát előnyt jelent, ha kezeli a stresszt”
– írja az OSHA.
Munkaerőt keres Magyarországról? Mi segítünk! Kérjen tőlünk ajánlatot!
Fotó: Freepik