Nagyobb önállóság, rugalmas időbeosztás, mobil munkavégzés és még számos más strukturális változás jellemzi a jövő munkahelyeit és munkaerőpiacát. Cikkünkben megnézzük, hogyan fogunk pár év múlva dolgozni, milyen előnyöket hoz mindez a munkavállalóknak és munkáltatóknak, illetve mik lesznek a keresett munkakörök és mely szakmák fognak átalakulni vagy teljesen megszűnni.
Igény a változásra a munkában
Az elmúlt pár évben visszavonhatatlanul megnőtt az igény a rugalmas munkavégzés és a home office iránt. A német Siemens az első lockdown alatt mintegy 300 ezer dolgozót küldött haza és tette lehetővé számukra pár nap leforgása alatt az otthonról történő munkavégzést.
Ez a trend és az erre való igény a pandémia óta sem változott. Bár sokan visszatértek az irodába, a modern munkahelyeken a hibrid munkavégzésre továbbra is nagy igény mutatkozik. Emellett egy németországi felmérés szerint a munkavállalók jelentős része dolgozna kevesebb óraszámban és lenne nyitott egy négynapos munkahétre.
Munkáltatói oldalról is pozitív változásokat tartogat a jövő. Ahogy már korábban a Deloitte kutatásáról beszámoltunk, egyre nő a készség alapú foglalkoztatás fontossága, melynek megvalósulásával a vállalatok jobban ki tudnák aknázni a dolgozókban rejlő lehetőségeket, és egyúttal az egyéni sikerélmény is tovább növekedne.
Szakértelem helyett soft skills
Miután az információ és a tudás mindenki számára hozzáférhetővé válik, szakértelemre és tudás alapú szakmákra kevésbé lesz szükség, mint amilyen az idegenvezető de akár az ügyvéd is. Gondoljunk csak bele, hogy egy nyaralás előtt már most mennyi információt be tudunk szerezni az adott helyről, nevezetességekről, történelmi háttéről, vagy akár a közelben fellelhető ajánlott éttermekről.
Ezzel egyidejűleg előtérbe kerül az ún. soft skill,
vagyis olyan tulajdonságok és kompetenciák, mint az empátia, emberek közötti kommunikáció, emberismeret
tehát minden olyan tulajdonság, amit a számítógép egyelőre nem tud helyettesíteni.
Co-working spaces és hot decking
Németországban már több mint ezer co-working helyszín van, vagyis olyan közös tér, ahol több ember dolgozhat együtt és rendelkezésre áll a szükséges infrastruktúra is, mint internet, számítógép vagy nyomtató. Ezek a “munkahelyek” bérelhetőek akár pár órára, napokra vagy hónapokra is.
A hot desking elve alapján a vállalatok csökkenteni fogják a munkaterületeiket vagyis az irodák méretét, így az alkalmazottaknak nem lesz saját íróasztala, hanem beosztástól és jelenléttől függően több kollégával osztoznak majd egy munkaterületen. Ezzel küszöbölnék ki azt a problémát, miszerint az irodai tér egésze nincs kihasználvan, hiszen a dolgozók egy része gyakran van betegszabadságon, dolgozik otthonról vagy éppen ügyfélnél tartózkodik.
„New work” mint új definíció
Az ún. „new work” a munkahelyek és munkakörülmények pozitív, strulturális változására utal, ahol a munkavállalók igénye kerül középpontba. Ez a kifejezés a kapitalizmus ellentétes modelljeként jött létre. Az új rendszer több önállóságot, nagyobb szabadságot jelent, ahol a dolgozók a döntéshozatalba is sokkal inkább bevonásra kerülnek.
A „new work” nem csupán a digitalizációt foglalja magába, hanem a munkamódszerek átalakulását is. Ide tartozik a decentralizált munkavégzés – vagyis, hogy a munkavállaló onnan dolgozik, ahonnan neki helyileg a legjobb –, a már említett új közös munkaterek és rugalmas időbeosztás valamint a work-life balance.
A „new work” koncepció alapján autokrata vezetők sem lesznek a jövőben, sőt maguk a vezetők is várhatóan megosztják majd a feladatokat, és részmunkaidőben fognak osztozni a vezetői pozíción.
Az ún. topsharing modell, miszerint nem csupán egy vezető irányít, hanem kettő vagy több, egyre népszerűbb Németországban.
Előnye, hogy nem áll meg a döntéshozatal, ha az egyik fél szabadságon van vagy kimarad a munkából, egyúttal a több nézőpont jobb döntéseket is eredményez.
Összefoglalva a jövő munka modellje számos előnyt tartogat a munkavállalók számára, mint:
- önállóság, nagyobb tér a kibontakozásra,
- a család és munka jobb összhangja,
- egyénre szabott munkafeltételek,
- nyitottabb, átláthatóbb kommunikáció,
- erősebb közösségi szellem a kollégákkal.
Ezzel együtt természetesen megjelentek kritikus hangok a „new work” ellen. Kritizálják például, hogy a modell kevésbé fókuszál a vevői oldalra, illetve a vállalat és vevők kapcsolatára, mert túlságosan a munkavállalót helyezi előtérbe, ez pedig túl sok szervezést és koordinációt von magával.
Kritikaként fogalmazódik meg továbbá, hogy a túl nagy egyéni szabadság miatt a work-life balance nemhogy nem erősödik, de gyengülni is fog, hiszen a munka és a magánélet határa túlságosan összemosódik majd azáltal, hogy szabadon dönthetjük el mikor, hol és hogyan dolgozunk.
Keresett munkakörök a jövőben
Tény, hogy a technikai fejlődés következtében számos feladathoz nem lesz többé szükség emberi erőforrásra, ez azonban közel sem jelenti azt, hogy teljes mértékben feleslegessé válik a munka, amit végzünk. Itt is érvényes ugyanakkor az elv, hogy lépést kell tartani a változással, és talán soha ennyire nem volt fontos az élethosszig tartó tanulás, mint most.
A jó hír, hogy nem egy olyan szektor van, ami most is és a jövőben is keresett lesz, részint azért is, mert hiányszakma Németországban. Úgy, mint:
- Egészségügy és betegápolás: Németország már most is küzd azzal, hogy elegendő személyzettel biztosítsa az ellátást. Ehhez hozzájárul még az is, hogy a társadalom elöregedőben van, így egyre többen szorulnak majd ellátásra.
- Oktatás, gyermekellátás: valószínűleg nehezen elképzelhető, hogy robotok fogadják a gyermekünket az óvodákban vagy oktatják őket az iskolában. Óvodai gondozókra és pedagógusokra nagy valószínűséggel a jövőben is szükség lesz.
- IT munkakörök: az információs technológia fejlődésével és a digitalizációval az IT szakma egyre keresettebb lesz és abszolút meghatározza a jövő munka világát.
- Mérnöki terület, gépgyártás, technikai jellegű munkakörök: biztosan előnyt jelent majd a jövőben, ha valaki ért a technikához és a gépek kezeléséhez.
- Kézművesipar, mesteremberek: szintén hiányszakma több európai országban és ez várhatóan nem is fog változni, hiszen egyre kevesebben döntenek úgy, hogy szakmát tanulnak.
- Irodai és értékesítői munkakörök: bár ezeken a területeken dolgozók egy része a digitalizáció áldozatául esik majd, mégis szükség lesz itt is olyan tapasztalt munkaerőre, aki összeköti a vállalatokat a vevőkkel.
- Gyógyszeripar: továbbra is keresett foglalkozás lesz, hiszen innovatív, a technológia fejlődésre alapozó ágazatokról van szó.
Jó esélyekkel indulhat egy álláskereső akkor is, ha nem rendelkezik egyetemi végzettséggel, hiszen enélkül is piacképes maradhat és helyezkedhet el olyan munkakörökben, mint szoftverfejlesztő, UX designer, betegápoló vagy gyógytornász.
Mindazonáltal a digitalizáció előrehaladtával bizonyos munkahelyek megszünésére is kell számítanunk. Ezek közé tartozik például a raktáros, hiszen a logisztikai terület nagy része automatizált lesz, de valószínűleg ügyvéd is kevesebb lesz, mivel a különböző szoftverprogramok már magas hatékonysággal elemeznek és hasonlítanak össze jogi szövegeket. Számíthatunk rá, hogy az ügyintézői feladatokat is algoritmusok veszik át, az utazási irodák pedig már egy ideje leszállóágban vannak, ami az egyre sokasodó videó konferencia és zoom meeting következtében csak tovább fog fokozódni. Valószínűleg nem máról holnapra, de idővel megszűnik a sofőrök, mozdonyvezetők munkája is, hiszen már most vannak kész tervek önvezető autókra, buszokra.
Merőben új munkaerőpiaci trendek
A demográfiai változások következményeként Németországban pár év múlva akár több milliósra is nőhet a munkaerőhiány. Ez azt jelenti, hogy a vállalatoknak egyre nagyobb erőfeszítést kell tenniük annak érdekében, hogy megtalálják és magukhoz csábítsák a tehetséges munkaerőt. Emellett a munkakörnyezetet és modernizálni kell, hiszen a Z generáció tagjait csupán magas fizetéssel már nem lehet megtartani, számukra ugyanis a work-life balance sokkal fontosabb. Ennek tükrében olyan tényezők kapnak szerepet, mint hogy milyen lehetőséget kínál egy vállalat az egészséges étkezésre, vagy hogy mennyire modernek és jól felszereltek a közösségi terek a munkahelyeken.
Munkaerőt keres Magyarországról? Mi segítünk! Kérjen tőlünk ajánlatot!
Fotó: Freepik