A projektszemlélet olyan hozzáállást jelent, amelyben a munkavállalók a feladatokat és projekteket összefüggéseikben és célok mentén kezelik. Ez a hozzáállás rendkívül fontos a munkahelyeken, mert segíti a hatékony és produktív munkavégzést.
„Az igazi probléma az, hogy a legtöbb alkalmazottat rosszul irányítják. Világszerte 10 alkalmazottból csaknem nyolc nem vagy aktívan, effektíve nem dolgozik. Ezek az emberek a munkanapjukat az idő múlásának figyelésével töltik, esetleg szándékosan a munkáltatójuk ellen dolgoznak, vagy éppen a kilépést tervezik.” – írtuk korábbi cikkünkben, egy Gallup-kutatásra hivatkozva.
Való igaz, rendkívül nehéz jól szervezni a munkát, a munkafolyamatokat, ugyanis két feltétel szükséges hozzá:
- egy jó vezető és
- egy motivált, produktivitásra törekvő munkavállaló.
Az elmúlt évtizedekben persze egyre szaporodik azon szakmai könyveknek a száma, amelyek a munkavállalók és a vezetők produktivását, munkavégzésének hatékonyságát hivatottak támogatni. Új és új elméletek (és gyakorlatok) jelennek meg, holott a munkavállalók – kivált a magyarok – legtöbbször a fizetés mértékét tekintik egyenesen arányosnak a produktivitással. Meglehetősen beleégett a magyar kollektív tudattalanba Puskás Öcsi sosem bizonyított mondása, miszerint:
„Kis pénz, kis foci, nagy pénz, nagy foci”.
Ugyanakkor szögezzük le, a projektszemlélet – egy jól vezetett és megalapozott projektmenedzselés – segít a munkavállalóknak jobban megérteni és látni a feladataikat, valamint azok kapcsolódását más projektekhez és célokhoz. Ezáltal könnyebben tudnak prioritást adni a feladatoknak, és hatékonyabban tudják tervezni és szervezni a munkájukat. A projektszemlélet segít abban is, hogy a munkavállalók átlássák az egész képet, és ne csak az adott feladatra koncentráljanak.
Azaz, röviden:
hatékonyabb, pontosabb munkával, feladatok teljesítésével mindenki jobban jár, a munkavállaló kevesebb energiaráfordítással érheti el a célját, a vezető, munkáltató pedig időben és minőségben kapja a teljesítményt.
De akkor miért nem csináljuk így?
Hogyan fejleszthető a projektszemlélet?
A projektszemlélet fejlesztése érdekében fontos, hogy a vezetők támogassák és elősegítsék ezt a hozzáállást. Fontos az is, hogy rendszeresen kommunikáljanak a munkavállalókkal a projektek céljairól és összefüggéseiről. Emellett pedig fontos, hogy a munkavállalók kapjanak lehetőséget arra, hogy részt vegyenek különböző projektekben és feladatokban, hogy tapasztalatot szerezzenek és fejlesszék projektszemléletüket.
A projektszemlélet támogatása 7 pontban!
A munkavállalók és vezetők közötti együttműködés fontosságát talán nem kell lülönösebben hangsúlyozni, hiszen ez az egyik alapja annak, hogy mindenki jól érezze magát a munkahelyen. A jó együttműködés eredménye
- a hatékonyabb munkavégzés,
- a jobb kommunikáció és információáramlás,
- valamint a motiváltabb és elégedettebb munkavállalók.
Amikor a munkavállalók és vezetők együttműködnek, könnyebb megtalálni a legjobb és leghatékonyabb megoldásokat, nemkülönben elérni a célokat. A közös erőfeszítés és tapasztalat pedig így segíti a további hatékony munkavégzést.
Ráadásul a projektszíntű együttműködés és támogatás segíti a munkavállalókat abban, hogy értékelve érezzék magukat a munkahelyen. Amikor érzik, hogy a véleményük fontos, és támogatást kapnak a vezetőktől, motiváltabbak és elégedettebbek lesznek a munkavégzés során.
A vasárnapi ebéd
Egyszerűen imádnivaló az a példatörténet, amit a Derrick és Harry blog csapata (lassan 10 éve!) egy olyan projektről, amely azt mutatja meg, amikor csupán a könyvszagú projektszemléletre alapozva „csúnya pofonba” szaladhatunk bele, ha olyan elveket próbálunk beültetni a gyakorlatba, amelyek nem illeszkednek a működésünkbe, vagy csak egyszerűen rosszul értelmezzük és kivitelezzük az olvasottakat, tanultakat.
A BITPORT írt róla, lépésről lépésre – fanyar humorral – bemutatva egy vasárnapi ebéd elkészítésén keresztül, milyen a rossz példa.
Érdemes elolvasni a cikket és a vasárnapi ebéd történetét!
1. Jobb kommunikáció és információáramlás
Az együttműködés elősegíti a jobb kommunikációt és információáramlást a munkahelyen. A munkavállalók és vezetők közötti nyitott és rendszeres kommunikáció segít megosztani az információkat, egyértelműséget teremteni a feladatokkal kapcsolatban, és elkerülni a félreértéseket.
A hatékony munkatársi kommunikáció és információáramlás alapvető fontosságú a munkahelyeken. A jó kommunikáció segít elkerülni a félreértéseket, hatékonyan együttműködni és eredményesen teljesíteni a feladatokat.
2. Nyitott és őszinte kommunikáció
A nyitott és őszinte kommunikáció az egyik legfontosabb eleme a hatékony munkatársi kommunikációnak. Igen, persze, tudjuk, sokszor már kicsit lerágott csont, hiszen annyit lehet hallani már ezt, mégis stratégiai szerepe van a produktivitásban.
Fontos ugyanis, hogy mindenki őszintén és világosan fejezze ki magát, és figyeljen a másik félre. Az egyértelmű és közvetlen kommunikáció segít elkerülni a félreértéseket és konfliktusokat.
3. Rendszeres visszajelzés és megbeszélések
A rendszeres visszajelzés és megbeszélések segítik a hatékony kommunikációt a munkahelyen. Fontos, hogy a munkavállalók és vezetők rendszeresen találkozzanak, hogy átbeszéljék a feladatokat, célokat és visszajelzéseket. Ezáltal könnyebb az előrehaladás követése, és szükség esetén a beavatkozás, támogatás.
Mert nem mindegy, hogy Safranek, a titkár a sikeres innováció ötletét a kísérlet előtt tekinti magának, vagy csak utána, miután kiderül, hogy mégse 100 százalékos a kivitelezés. Mr. Tájfel joggal mondhatja, hogy kaphatott volna információt korábban is arról, hogy bebörtönzött, ezért meglehetősen motivált kísérleti egerekkel még nem próbálták ki a projektet, ugyebár.
4. Feladatok delegálása és feladatok beszámolója
A feladatok delegálása és feladatok beszámolója fontos része a hatékony munkavégzésnek. A megfelelő delegálás és beszámoló segít az egyértelműségben, hatékony munkamegosztásban és a felelősségek tisztázásában.
A megfelelő delegálás segíti a hatékony munkavégzést, mivel lehetővé teszi, hogy mindenki a saját szakértelmének és kapacitásának megfelelő feladatokat végezzen el. Fontos, hogy a vezetők jól ismerjék a munkavállalók képességeit és erősségeit, és ennek megfelelően delegáljanak.
5. Rendszeres beszámolók
A rendszeres beszámolók segítenek a hatékony munkavégzésben, mivel lehetővé teszik az előrehaladás nyomon követését és a felelősségvállalást. A beszámolók segítségével mindenki tájékoztathatja a többi munkatársat az elvégzett feladatokról, az elért eredményekről és az esetleges problémákról.
6. Prioritások meghatározása
Az időnyomás kezelésének egyik kulcsa a prioritások meghatározása. Fontos, hogy mindenki tudja, melyik feladatok a legfontosabbak és melyeket kell először elvégezni. Ez segít abban, hogy a munkavállalók hatékonyan tudják tervezni és szervezni a munkájukat.
7. Hatékony időmenedzsment eszközök használata
Az időnyomás kezelése rendkívül fontos a hatékony munkahelyi teljesítmény szempontjából. A hatékony időmenedzsment
- segít elkerülni a stresszt,
- növeli a termelékenységet
- és lehetővé teszi a határidők betartását.
Az időmenedzsment eszközök használata tehát támogatja a hatékony munkahelyi teljesítményt. Az ilyen eszközök, mint például a naptárak, teendőlisták vagy időkövető alkalmazások, összességében a projetmenedzsment online applikációk segítenek az idő jobb beosztásában és a határidők betartásában.
Munkaerőt keres Magyarországról? Mi segítünk! Kérjen tőlünk ajánlatot!
Fotó: Freepik