Az európai uniós kutatási intézmény adataiból többek között az is kiderül, a magyarok egyre kevésbé értékelik pozitívan az EU-t, nagyon hátrányosan érinti őket az infláció, a megélhetésük pedig kifejezetten veszélyben van.
Ezeket az adatokat a magyar munkavállalók külföldi munkavállalása kapcsán vizsgáltuk meg.
Vegyes érzelmek az EU-val kapcsolatban, de az európai kötődés megvan
Mint az az Eurobarometer idei kutatásából* kiderült 2023 elején a magyarok csupán kétötöde ítéli meg pozitívan az Európai Uniót, amely 6 százalékponttal elmarad az uniós átlagtól. Ráadásul az EU támogatottságának magyarországi csökkenése elsősorban a fiatalok véleményváltozásának köszönhető. Ezzel együtt a többi korosztályban – ha kisebb mértékben is – szintén csökkent az Európai Uniót pozitívan értékelők aránya.
Ez nyilvánvalóan befolyásolhatja a külföldi, esetünkben az Európai Unió országaiban történő munkavállalás motivációját.
Ezzel együtt az jól látható az adatokból, hogy a magyarok még mindig az EU-n belül képzelik el magukat és jövőjüket, ugyanis bár az Európai Uniót pozitívan értékelők alacsonyabb száma ellenére
csökkent azoknak a száma is, akik szerint Magyarország jobban szembe tudna nézni a jövőjével az Európai Unión kívül.
Fontos adat azonban, hogy a 15 évesnél idősebb magyar lakosság kétharmada (65%) úgy gondolja, hogy Magyarország nem tudna jobban szembenézni a jövőjével az Európai Unión kívül.
A „kint is vagyok, bent is vagyok” játéka abban is jól látszódik, hogy a magyarok az energiahelyzetet elsősorban európai uniós problémának tartják, és csak másodsorban Magyarországénak. Ugyanakkor több magyar bízik az EU-n belüli demokrácia működésében, mint a magyarországiban.
Foglalkoztatás, munkavállalás: nincsenek jó hangulatban a magyarok
A hazai közvélemény számára talán nem meglepő, de a magyar emberek az EU-átaghoz képest arányaiban többen tartják az ország általános és gazdasági, valamint a foglalkoztatottság és a saját munkavállalói helyzetüket rossznak.
A saját életükkel kapcsolatban is pesszimistábbak lettek a magyarok az uniós átlagpolgároknál, holott 2022 nyarán még nem volt ekkora a különbség.
9 százalékponttal nőtt azoknak az aránya, akik elégedetlenek a saját mindennapi életükkel vagy általánosságban az életükkel.
Ezzel összhangban a magyarok a saját háztartásuk anyagi helyzetét is gyengébbnek látják, mint fél évvel ezelőtt és mint az uniós átlagpolgár. Így már a magyarok mintegy fele (48%) rossznak érzi háztartásának anyagi helyzetét.
Bár a magyarok számára az Európai Unió elsősorban továbbra is az utazás, tanulás és munkavállalás szabadságát jelenti bárhol az EU-n belül, már kevésbé jelenti az EU a kulturális sokszínűséget, a nagyobb beleszólást a világ dolgaiba és a szociális védelmet, mint fél évvel ezelőtt.
A kutatás szerint az Európai Unió össznépességében nem látható ilyen mértékű csökkenés.
A pesszimizmus oka: jelentősen romlott a megélhetési helyzet
A magyar munkavállalók a válság óta tartó időszak óta számottevő romlást érzékeltek az anyagi helyzetükben. A kutatás is rávilágít, hogy
az infláció, és az ebből következő reálbércsökkenés súlyosan érinti a hazai munkavállalókat.
Az adatok szerint toronymagasan az áremelkedések, az infláció és a megélhetés költsége az ország és a magyarok saját személyes legsúlyosabb problémája, a megkérdezettek 72%-a adta a választ. Ezzel szemben kevésbé tartják ezt a magyarok az Európai Unió problémájának.
Ezek után nem meglepő, hogy mára 10-ből 7 magyar rossznak ítéli meg Magyarország gazdasági helyzetét (EU27: 64%→63%; HU: 56%→70%), és
minden második magyar elégedetlen a saját háztartásának anyagi helyzetével
(EU27: 28%→28%; HU: 39%→ 48%). Az ország gazdasági helyzetével és az emberek saját anyagi helyzetével szembeni elégedetlenség az elmúlt fél évben jelentősen nőtt Magyarországon, szemben az uniós polgárok átlagával, ahol a kutatás nem talált több elégedetlent e két szempont szerint, mint fél évvel ezelőtt.
Nagyobb számú külföldi munkavállalásra lehet számítani?
A magyar történelemben nem először fordul elő, hogy a megélhetési válságra adott válaszként a magyarok elvándorlásban, külföldi munkavállalásban gondolkoznak. Bár az elmúlt mintegy 10 év valóban konjunkturális időszaka volt a magyar gazdaságnak, például hosszú évtizedek után megjelen a munkaerőhiány,
az elmúlt évihez hasonló reálbércsökkenés, amelynek 2023 tavaszán még nem látni a végét, valószínűleg újabb külföldi munkavállalási hullámot fog elindítani.
Forrás: EU / Eurobarometer
Fotó: Freepik
* A Standard Eurobarométer 98 közvéleménykutatás adatfelvételére 2023. január 12. és február 6. között került sor az Európai Unió 27 tagállamában a 15 évesnél idősebb lakosság körében. A magyarországi adatgyűjtés módszertana személyes megkérdezés volt, mintája 1040 válaszadóból állt.
Munkaerőt keres Magyarországról? Mi segítünk! Kérjen tőlünk ajánlatot!