A jövő szervezete ma már a megkérdezett hazai vezetők nagy része szerint is innovatív és digitális. Ugyanakkor nem feltétlenül lapos, hálózatos és tudásmegosztó, pedig a nemzetközi ajánlások ezeket is tartalmazzák – derült ki a Budapesti Corvinus Egyetem kutatásából, amely a magyarországi vállalatok jelenének és jövőjének helyzetét mérte fel, és egyben jövőbemutató megoldásokat ajánlott a hazai cégvezetőknek.
A kutatás során elsősorban arra keresték a választ, milyen hatások befolyásolják a jövő szervezeteinek működését, és hogyan lehet ezeknek sikerrel megfelelni? Ehhez pedig a jelenlegi vezetési és szervezési gyakorlatokat is feltérképezték.
A „magányos hős” és a globális és hazai körülmények kalandjai…
Az egyik legfőbb megállapítása a kutatásnak, hogy miközben jellemzően a jövő szervezetének vezetőjét inkább magányos hősként írják le, nemzetközi ajánlások szerint is sokkal hatékonyabb lenne az együttműködő, inspiráló, a digitális technológiában jártas, ugyanakkor a komplex helyzeteket és bizonytalanságot tűrő személyiség.
Miközben a globális hatások egyre erősebben érintik a hazai vállalkozásokat, a hazai vállalatoknak már
évek vagy évtizedek óta a legtöbb alkalmazkodást kívánó tényező a változó hazai gazdaságpolitika és szabályozás.
A külső változásokhoz a vizsgált vállalkozások leginkább a jelenlegi működésük további tökéletesítésével tudnak alkalmazkodni. Vezetőik a nagyobb kreativitást és kockázatvállalást igénylő szervezeti képességeiket gyengébbnek ítélik meg. A vevőkkel való közös értékteremtést (pl. közös fejlesztést) tartják a legkevésbé fejlett képességüknek.
Digitális kihívások és a nemzetközi piaci jelenlét szükségessége
„A nemzetközi ajánlások szerint a jövő szervezetében kevés a hierarchikus szint, illetve sokan a szervezeti határokat átlépve dolgoznak (pl. távmunkában, megbízással, munkaerőbérlés révén). E két jellemző azonban a vizsgált vállalkozások kb. felére egyáltalán nem volt érvényes” – írják a kutatási jelentésben.
Mindemellett pedig a kutatók úgy látják, a válaszadók önértékelése szebb képet fest a magyarországi vállalkozások digitalizációjáról, mint ami a nagy nemzetközi felmérésekből adódik. Ennek okáról azt írják, hogy vélhetően a COVID-19 miatt a vállalkozások kényszerűen, de többnyire sikeresen alkalmaztak új, főleg kommunikációs technológiákat. Azonban a digitális fejlődés nem áll meg itt, hiszen egy közös kommunikációs platform még nem elég, a partner- és az ügyféloldali digitális felületeket is ki kell építeni, nemkülönben pedig működtetni.
Ma már elengedhetetlen a digitális skillekkel is rendelkező munkavállaló, pláne területi vezető.
„A részletesebb válaszok viszont gyengeségekre is utalnak, pl. a transzformációs kultúra, strukturált innovációs mechanizmusok és digitalizációra támogató dedikált szervezeti erőforrások fejletlenségét, de komoly fejlesztési lehetőségek látszanak az automatizáció pontszerű alkalmazása helyett a munkafolyamatok egészére való kiterjesztésére is” – teszik hozzá a Corvinus Egyetem kutatói.
Szintén árnyalja a hazai vállalkozások digitális kultúrájának megítélését, hogy bár az üzleti célú adatelemzés mint új technológia vállalati mérettől függetlenül a minta egészében nagy figyelmet kap, mégis csak a nagyvállalatok felsővezetői azok, akik azután a döntéseiket is jellemzően adatvezérelt módon hozzák. Azaz a többség hiába is mér valamit, azt nem használja fel a döntéseihez.
A kizárólag hazai piacra dolgozó cégekkel szemben a nemzetközi piacokon is aktív vállalkozások jobban megfelelnek „a jövő szervezete” képnek szinte minden eddig tárgyalt dimenzió tekintetében. Ugyanez igaz a meghatározó részben külföldi tulajdonú hazai vállalkozásra is. A kutatók kiemelik, úgy látják
a nemzetköziesedés és a jövőállóság „kéz a kézben jár”.
A vizsgálat megerősítette, hogy az ún. átalakító (transzformációs) vezetési stílus – a hagyományos tranzakciós és a “nem vezető” vezetési stílusokkal szemben – nagymértékben hozzájárul a változásokat gátló tényezők (pl. ellenállás, alacsony munkamorál) csökkentéséhez, emellett támogatja az innovációt és a digitalizációt. Az átalakító stílusú vezetők – akik többek között az inspiráló motiválást, az idealizáló hatást (példakép nyújtását) és az intellektuális stimulálást tartják fontosnak – ráadásul sokkal inkább értelmesnek érzik a munkájukat.
Lapos szervezet és állandó tanulás, képzés
A kutatás során megállapították, hogy a jövő szervezetének sikeres működéséhez nagyon fontos a vezetők képzése, valamint az iparági szervezeti modellek figyelemmel kísérése.
„Lapítsák le a piramist!” – osztanak meg egy instrukciót, azaz a vezetők adjanak nagyobb felhatalmazást a közvetlen munkairányítóknak és a vegyes összetételű csoportoknak.
A vezetők képzése elengedhetetlen ma már, különösen igaz ez a fejlett digitális készségekkel fejlesztésére.
Ezeken kívül fontos az automatizálás és a digitális technológiák folyamatszintű alkalmazása, valamint az adatalapú megoldások használata, melyekkel párhuzamosan válságálló, hatékony szervezeti struktúra kiépítése is szükséges.
Mindezeket pedig állandó belső képzésekkel, közös workshopokkal, online oktatásokkal is el lehet érni.
Munkaerőt keres Magyarországról? Mi segítünk! Kérjen tőlünk ajánlatot!
Fotó: Freepik
A Jövő szervezete és vezetése címet viselő vizsgálatban 305 – legalább 50 munkavállalóval és 100 M Ft árbevétellel rendelkező – magyarországi vállalat felsővezetőjét kérdezték meg reprezentatív mintavétellel 2022 tavaszán.