Talán úgy is kezdhetnénk, hogy milyen a magyar ember, milyen tulajdonságokkal rendelkezik, hiszen nagyon vékony a határ a magánéletünk és a munka során viselt magatartásunk között.
Megnéztük, mire számíthat egy külföldi munkáltató, ha magyar munkavállalót szeretne foglalkoztatni.
Hogy milyen a magyar ember?
„A megkérdezettek szerint leginkább
- újító,
- alkotószellemű,
- továbbá törekvő,
- valamint ügyeskedő,
- eszes, értelmes, intelligens
- és anyagias.
A magyarságra a legkevésbé jellemző, hogy
- lusta,
- összetartó,
- bosszúálló
- és mértékletes lenne.
A felmérés jól mutatja a generációk közötti felfogásbeli különbséget is: a fiatalok jóval boldogabbnak, sikeresebbnek és elégedettebbnek vallják magukat. Ugyanígy a nők: mindhárom kategóriában pozitívabb képet festettek magukról, mint a férfiak.
Azok, akik nem magyarok lennének, (sorrendben) legszívesebben angolok, németek, amerikaiak vagy osztrákok lennének. A fiatal évjárat (18-24) elsősorban német lenne, csak ezután menne el angolnak vagy amerikainak. Érdekes, hogy közöttük igen erősen él az ír-szimpátia.” – írja az index.hu egy 2000-ben(!) publikált cikkében, a Gallup Intézet akkori kutatására utalva.
Nyilvánvalóan persze nem itt és most tudjuk teljes mértékben értelmezni a magyar emberek tulajdonságait, miközben persze erősen valószínűsíthető, hogy valóban vannak olyan nemzetileg is meghatározható közös gyökereink, amelyek felismerhetővé tesznek bennünket más népekhez képest. Elég ha csak „a magyar ember a forgóajtón utánad megy be, de aztán előtted jön ki” mondásra gondolni, ami olyan kultúrantropológiai megállapítás, amely világszerte elterjedt.
Ezzel együtt sokat változik a magyar attitűd a történelem során, pláne a XX. század vérzivataros korszaka után.
Mitől köteleződik el a magyar munkavállaló?
A fentiek alapján tehát bár nehéz konkrét megállapításokat tenni a magyar munkavállalók attitűdjével kapcsolatban, az bizonyos, „kiemelt fontosságú a dolgozók számára a
- munka-magánélet egyensúlya,
- a rugalmas munkavégzés,
- de a munkahely által képviselt értékrend
- és a befogadó légkör is.
A megélhetési költségek gyors emelkedése miatt az emberek a munkáltatójukhoz fordulnak segítségért, de készek túlórázni, másodállást vállalni, jövedelmezőbb munkát keresni” – segít a megértésben cikkében egy kutatásra alapozva a növekedés.hu.
Az Eurostat 2022 végi kutatásában az látszik, hogy az Európai Unió 27 tagállama közül már csak Bulgáriában alacsonyabbak a fizetések, mint Magyarországon. Az éves átlagkereset Magyarországon 12600 euró volt, 2021-ben, ami a jelenlegi árfolyamon számolva nem éri el az 5 millió forintot.
A COVID és a háborús helyzet nyomán jól láthatóan „költségérzékenyekké” váltak a magyar munkavállalók.
Már a válságok előtti konjunkturális időszakban is arról írt az Ipsos kutatócég, hogy „elmondható, hogy a magyar munkavállaló alapvetően pragmatikus és erősen gazdasági tényezők vezérlik:
52% számára a munka elsősorban a pénzkeresésről szól és csupán 24% közelíti meg a kérdést az önmegvalósítás aspektusából.
A magyar munkavállaló szereti a családias légkört
Egy korábbi Prodession.hu kutatást idézve a Profitline.hu azt írja, „tízből négy munkatárs szerint munkatársai teljesen vagy inkább nyitottak a bizalmasabb, magánéleti beszélgetésekre, és mindössze tízből egy ember az, aki egyértelműen elzárkózik az ilyenfajta kapcsolattól. A megkérdezettek 14 százaléka alkalmanként több munkatársával is szokott magánéleti témáról beszélgetni, ez elsősorban a nőkre (16%) és a 18-29 éves korosztályra (23%) jellemző.
Természetesen vannak olyan munkavállalók is (22%), akik elmondásuk szerint soha nem osztanak meg bizalmas információt munkatársaikkal, ebbe a táborba tartoznak a férfiak (30%), az 50-65 éves korosztály képviselői (26%), az alapfokú végzettséggel rendelkezők (27%), a fizikai munkát végzők (26%) és a 30 főnél kisebb cégek dolgozói (27%)”.
Nos, azt biztosan megállapítható, hogy a magyar munkavállalók a munkahelyi közösségre mint támogató és összetartó erőre szívesen támaszkodnak. Hagyományosan fontos számunkra a jó munkahelyi hangulat, sok barátság is innen eredeztethető, miközben elsődleges a magánélet „szentsége” is.
„A munkavállalók háromnegyede éles határvonalat szeretne húzni munka és magánélet közé, míg minden tizedik dolgozóra jellemző a szerepek integrálása. Hasonló arányokat találunk a biztonságra való törekvés és a kockázatvállalás dimenzió mentén.
Ha munkahelyi konfliktusról van szó, 60% igyekszik elkerülni az ilyen helyzetet és 5-ből 1 alkalmazott vállalja inkább fel a konfrontálódást.
Az önmegvalósító, valamint a munkahelyet és egyéb életterületeket integráló attitűd magasabb munkahelyi elköteleződéssel jár együtt, függetlenül a munka jellegétől (pl. szektor, pozíció), valamint a munkavállaló demográfiai adottságaitól (pl. nem, életkor, lakóhely)” – idézzük újra az Ipsos kutatását.
Ajánlás
Ha magyar munkavállalót tervez felvenni egy külföldi munkáltató, akkor az alábbiakat ajánljuk:
- megfelelő bérezés és motiváció a bér kiszámítható emelésére,
- családias hangulat,
- lehetőség szerint rugalmas munkavégzés,
- fejlődési, előrelépési lehetőség,
- támogató munkáltatói hozzáállás.
A magyar munkavállaló, amennyiben megfelelően motivált, pl. bérben és rugalmasságban, hangulatban, akkor képes „lehozni a csillagokat az égről”. Ha ezt megkapja, erősen terhelhető, és hajlandó a magánélet rovására is többet dolgozni, túlteljesíteni az elvártakat.
Munkaerőt keres Magyarországról? Mi segítünk! Kérjen tőlünk ajánlatot!
Fotó: Freepik