Nem Németország az egyetlen olyan ország, ahol a nők kevesebbet keresnek férfi kollégáiknál, a jelenség egész Európában megfigyelhető. Megnéztük, mennyire markánsan van jelen a Gender Pay Gap Németországban, és mit tesz az állam annak érdekében, hogy a nők és a férfiak bére kiegyenlített legyen.
A Gender Pay Gap, vagyis a nemek közötti bérkülönbség egy joggal sokat emlegetett téma manapság, amely ellen az EU és az egyes országok is igyekeznek fellépni. Ha ebből a szempontból vizsgáljuk meg az európai uniós országokat, azt látjuk, míg Luxemburgban mindössze 1 százalék különbség van a férfiak és a nők bére között, addig Németország 18 százalékos különbséggel a lista negyedik helyét foglalja el. Szintén az élvonalban van Magyarország és Ausztria is, utóbbi meg is előzi Németországot.
Németországban a nők átlagos bruttó órabére 20,05 euró, ami 4,31 euróval elmarad a férfiak bére mögött
– írja a Süddeutsche Zeitung.
Jó hír azonban, hogy ez a szakadék bár lassú ütemben, de idővel szűkülni látszik, 2006-ban a különbség ugyanis még 23 százalék volt. Eltérő értékeket találunk Kelet és Nyugat- Németország vonatkozásában, a keleti régióban ez a különbség jóval kisebb, mintegy 7 százalék.
2 ok, ami miatt a nők kevesebb fizetést kapnak Németországban
Bár manapság már elavulttá vált a nézet, miszerint a nők csak a háztartással és a gyerekneveléssel foglalkoznak, a férfiak pedig a családfenntartó szerepét töltik be, ez a tradicionális szereposztás még továbbra is létező minta a társadalomban.
1. Magasabb a nők aránya a kevésbé jól fizető ágazatokban
Az ápolói, betegápolói, óvodai, bölcsödei vagy eladói pozíciókat jellemzően még mindig inkább nők látják el.
2019-ben a nevelői és szociális munkát végzők 80 százaléka volt nő,
ezekben az ágazatokban pedig németországi viszonylatban jellemzően átlagos vagy átlag alatti fizetésre számíthatunk.
2. A nők több esetben szakítják meg a munkaviszonyukat
Bár manapság már egyre több példát látunk arra, hogy az apa marad otthon a gyermekkel születése után, azonban ez a tendencia még mindig csak kis mértékben jellemzi a magyar és a nyugat-európai családok életét.
A nők jóval több esetben esnek ki a foglalkoztatásból gyermekvállalás miatt, és a németországi tendenciák alapján a gyerek születését követően még hosszú évekig vagy egyáltalán nem mennek vissza teljes állásba dolgozni.
Emellett amennyiben egy idős családtag ápolásra szorul, ennek a feladatnak az ellátása is jellemzően a család egyik női tagjára hárul.
Nőként sokszor még mindig nem hisszük el, hogy minket is hasonló jogok és kiváltságok illetnek meg, és a tapasztalat is azt mutatja, hogy férfitársaikkal ellentétben a nők jellemzően még mindig kevesbé magabiztosan és némileg szégyenkezve kérnek fizetésemelést vagy akár tárgyalnak ki maguknak egy előléptetést.
Jogi vita az egyenlőségért
„Rosszul tárgyalt a bértárgyaláson” – ezzel indokolta a munkaadó annak a sachseni nőnek az ügyét, aki nemrégiben pert nyert a német munkaügyi bíróságon, mert ugyanazért a munkáért bizonyítottan lényegesen kevesebb pénzt kapott, mint két másik férfi kollégája. A bíróság döntése alapján ugyanis csak objektív okok, mint kvalifikáció vagy munkatapasztalat indokolhatják, hogy valaki ugyanazért a munkáért nőként kevesebb bért kap férfi kollégájánál. A bíróság végül 14 500 eurót ítélt meg fizetés kiegyenlítés céljából, valamint további kárpótlást. Az ügyet sokan mérföldkőként emlegetik Németországban, ami pozitív irányba viheti a nemek közötti bérkülönbség kérdését.
Szintén vitatott téma volt a német sajtóban a nemrégiben megrendezett futball világbajnokság kapcsán, hogy a női profi futballisták jóval kevesebb megbecsülést kapnak, mint férfi társaik. A női játékosok nemcsak az átlagbér alatt keresnek, de gyakran plusz munkát is vállalnak, hogy biztosítsák megélhetésüket. Ez vonatkozik a győzelem esetén járó prémiumra is, ugyanis például ha a női válogatott Európa Bajnokságot nyer, azért 60 ezer euró prémiumot kap, ami a férfi válogatott győzelme esetén 400 ezer eurós, vagyis majdnem tízszeres díjazást jelent.
Mit tesz az állam a bérek kiegyenlítéséért?
Jó hír, hogy a német államvezetés maga sem becsüli alá a probléma jelentőségét és igyekszik változtatni rajta többek között az alábbi intézkedésekkel:
- Minimálbér emelés: azzal, hogy a kormány nemrég 12 euró/órára emelte a minimálbér összegét, többek között a nők helyzetén is kíván javítani.
- A gyermekgondozás kiterjesztésével és a gyermekek után járó támogatások növelésével, valamint a családi szabadság feltételeinek javításával szeretnék a nőket ösztönözni arra, hogy minél előbb visszatérjenek a munka világába és rövidebb időre kelljen munkaviszonyukat felfüggeszteni.
- Bérstruktúrák átláthatóságára vonatkozó törvény: a 2017-ben érvénybe lépett törvénykezés célja, hogy az egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért egyenlő bért biztosítson. A törvény több elemből tevődik össze. A 200 fő felett foglalkoztató vállalatoknak például a dolgozó kérésére el kell magyarázniuk, milyen kritériumok alapján határozzák meg a fizetéseket. Az 500 főnél több munkavállalót foglalkoztató vállalatoknak pedig rendszeresen felül kell vizsgálniuk és jelentést tenniük arról, hogy megvalósul-e az egyenlő díjazás elve a cégnél.
Az elv betartása pedig, miszerint a bérek meghatározásakor nem lehet nemek szerint diszkriminálni, vonatkozik minden német vállalatra és munkaadóra. - Az ún. „klisémentes” szakma vagy egyetemi szak választása azt hivatott elősegíteni, hogy mindenki azzal foglalkozhasson, amihez ért és ami iránt érdeklődik. A kezdeményezés célja többek között, hogy növeljék a nők létszámát a műszaki és tudományos területeken.
- Az ún. equity guide segítségével a vállalatok azonosíthatják az egyenlőtlenségeket és következetesen csökkenthetik azokat.
- Az ún. egyenlőségi check kis- és középvállalkozásoknak hivatott segíteni, hogy hatékonyan és gyorsan ellenőrizhessék, megvalósul-e a cégnél a nemek közötti egyenlőség. Különböző kérdések megválaszolásával maguk is kideríthetik szükségük van-e változtatásra az adott cégnél, ehhez pedig konkrét cselekvési javaslatokat is kapnak.
Equal Pay Day
Az Egyenlő bérezés napja nevű kezdeményezés arra hívja fel a figyelmet, hogy a nők átlagban még mindig kevesebbet keresnek, mint a férfiak. Idén az egyenlő bérezés napja március 7-re esik. A mozgalom több független aktivistából áll, akik maguk szerveznek akciókat és rendezvényeket, emellett számos önkormányzat és közintézmény is támogatja a programot.
Érdekesség, hogy a mozgalom arra is felhívja a figyelmet, hogy
az emberek beszéljenek a fizetésükről, ami még mindig tabu témának számít,
pedig így könnyebben fény derülhetne az egyenlőtlen bérezésre.
Németországban a nők jelenleg 18 százalékkal keresnek kevesebbet, ami napokra átszámítva azt jelenti, hogy a nők a férfiakhoz viszonyítva évi 66 napot ingyen dolgoznak. A bérszakadék különösen magas többek között a művészeti területen dolgozók körében, a szociális és egészségügyi ellátásban, vagy a pénzügyi szektorban foglalkoztatottak között.
Mindazonáltal elmondható, hogy a német állam és a társadalom közös célja is, hogy ne legyen nemek közötti diszkrimináció a munkahelyeken és egyenlő munkáért valóban egyenlő bér is járjon.
Munkaerőt keres Magyarországról? Mi segítünk! Kérjen tőlünk ajánlatot!