A magyar munkaerőpiac átalakulóban van. Egyre több hazai munkavállaló tervez külföldi munkavállalást, leginkább a magasabb fizetés reményében, ugyanakkor vannak gátló tényezők is.
A külföldön dolgozó magyarok száma az elmúlt években folyamatosan nőtt. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2019-ben több mint 400 ezer magyar dolgozott külföldön. Ez a szám pedig várhatóan tovább fog nőni, mivel egyre több magyar keresi a külföldi lehetőségeket.
Miközben a pandémia, a lezárások idején érzékelhetően több magyar tért haza, és próbált visszarendeződni a régi életéhez, az egyre nehezebb gazdasági környezeti változások, az infláció, a reálbércsökkenés újra mobilizálta a magyar munkavállalókat.
Már a tavaly nyári, radikális rezsinövekedés bejelentése előtt is egyre többen jelezték, hogy inkább külföldi munkavállalásban gondolkodnak. A Jooble felmérése alapján kiderült, hogy
az álláskeresők 64,4 százaléka szeretne külföldön munkát találni már 2022-ben,
miközben a megkérdezettek 35,6%-a pedig nem tervez külföldre utazni munkavállalás céljából. Az is fontos információ, hogy a kérdőívet kitöltők 58,4%-nak nincs külföldön szerzett tapasztalata.
A kutatásból az is kiderült, hogy a magyar munkavállalók külföldi munkavállalási motivációját egyértelműen a pénz határozza meg.
Külföldi munkavállalás okai:
- magasabb fizetés,
- jobb munkakörülmények,
- megtakarítási lehetőség (ingyenes szállás, étkezés stb.),
- bejelentett munkaviszony,
- jobb orvosi ellátás,
- rugalmas munkaviszony,
- a magyarországi állandó munkahelyek hiánya.
Külföldi munkavállalás gátló tényezői:
- családi elvárások, a családtagoktól való tartós távolság,
- nyelvismeret,
- a megszokott életritmus elhagyása,
- a magyarországi stabil munkahely feladása,
- egészségügyi problémák,
- csalóktól való félelem,
- félelem az ismeretlentől, az újtól.
Ezekből is jól látszódik, hogy a magyar munkavállaló sokkal többet gondolkodik, mielőtt végleg eldönti a külföldi munkavállalást. Szokás nevezni a magyarokat úgy, mint akik „röghöz vannak kötve”, és nehezen mozdulnak, miközben a rokoni, baráti körökből érkező visszajelzések, pozitív történetek megerősíthetik őket abban, hogy lépniük kell.
Célországok: a Brexit után erősödik Németország és Ausztria
A magyar munkavállalók legnépszerűbb célországa Németország, ezt követi Ausztria, az Egyesült Királyság (bár itt a Brexit miatt jelentős a visszaesés) és a Benelux-államok. Ezen országok mellett a magyarok egyre gyakrabban keresnek munkát az Egyesült Államokban és Kanadában.
Inkább a fiatalabbak és a férfiak vállalnak külföldön munkát
Bár teljesen friss kutatást ebben a tárgyban nem találtunk, sokatmondóak a 2011-es népszámlálás adatai és tendenciái. A TÁRKI által elkészített tanulmány szerint jellemzően férfiak vállalják a külföldi kalandokat, miközben a 36-50 éves korosztály felülreprezentált, azaz ez a korosztály a leginkább motivált a munkavállalási migrációban.
Kétségtelen ugyanakkor, hogy
az elmúlt néhány évben egyre több idősebb magyar kezdett a külföldi munkavállalásban gondolkozni.
Mindenesetre az Eurostat adataira hivatkozó kutatásban a tendenciák egyértelműen növekedést mutatnak.
Iskolázottság tekintetében az is megállapítható az adatokból, hogy a magasabban kvalifikált réteg közül többen kerülnek ki, akik vállalják a külföldi munkát, miközben a középfokú végzettséggel rendelkezők közül az elmúlt 10 évben egyre nagyobb számú az érintettség.
„A Népszámlálás adatai alapján az is megállapítható, hogy társadalmi összetételüket tekintve az egy évnél rövidebb ideig Németországban, Ausztriában és Angliában élők több tekintetben eltérnek egymástól – írják a tanulmányban, 2011-es adatokra hivatkozva.
A 18–65 évesek között Németországban a legkisebb a nők, a fiatalok és a felsőfokú végzett- ségűek aránya. Ehhez hasonló képet mutat az Ausztriában tartózkodók társadalmi összetétele, de nagyban eltérő az Angliában tartózkodóké: itt a férfiak és a nők aránya kiegyenlítettebb, a 18–31 évesek aránya igen magas (63%) és a felsőfokú végzettségűek aránya több mint duplája a németországinak.
Míg a Németországban és Ausztriában tartózkodók között alacsonyabb a Budapestről és megyeszékhelyekről jövők aránya (Németországban 26%, Ausztriában 23%), addig az Angliában tartózkodók között ez az arány 41%. Németországba Észak-Magyarországról (19%), Közép-Magyarországról (16%) és Észak-Alföldről (15%) érkeznek a legtöbben, ugyanakkor az Ausztriában tartózkodók 67%-a valamelyik dunántúli régióból származik.
A vizsgált demográfiai változók összesített hatását logisztikus regressziós modellel vizsgálva azt találtuk, hogy Németországba nagyobb valószínűséggel mennek alacsonyabb iskolai végzettségűek és idősebbek, továbbá a férfiak másfélszer nagyobb valószínűséggel választják Németországot, mint a nők. Az Ausztriában élést leginkább a földrajzi hovatartozás határozza meg: a dunántúli régiókból jelentősen nagyobb eséllyel, sőt a Nyugat-Dunántúlról migrálók közel tízszer nagyobb eséllyel mennek Ausztriába, mint a Közép-Magyarországon élők.”
Munkaerőt keres Magyarországról? Mi segítünk! Kérjen tőlünk ajánlatot!
Fotó: Freepik